"A szamárt alakító színészre egy méretes műf*szt raktak, azzal b*szta meg (olyan mozdulatokat tett Titánia felé miközben az mellette feküdt széttárt lábbal) a tündérkirálynőt. A pótvégtag már az aktus előtt is feltűnően kidudorodott.

Ezzel ért véget az első felvonás.

A nézőtéren többnyire diákok ültek. Mi is az osztállyal néztük meg, de én nem mentem be a második felvonásra."

Ezt elolvasva én személy szerint teljesen ledöbbentem, és csak az járt a fejemben, hogy ezt most miért. És főleg hogyan. De komolyan. Hogyan merték egy olyan színházban, ami egy akkora színész nevét viseli, mint Latinovits, ezt színpadra engedni. A törtrénethez hozzátartozik, hogy nem olvastam még Shakespeare eredetijét, így nincs viszonyítási alapom, de ezen akkor is felhúztam magam. Az előadást egyébként 2021. decemberében mutatta be a színház, a rendező pedig Fehér Balázs Benő volt. Hogy a fent említett szamarat ki játszotta, az számomra szereposztásból sem derült ki, azonban Titániáról sikerült kiderítenem, hogy Takács Katalin alakítja. 

Ha fent lefestett kép nem elég elrettentésnek, alább megtekinthető az előadás előzetese:

 A nagy Gatsby (Vígszínház)

Ismét a Vígszínház, ezúttal pedig F. Scott Fitzgerald klasszikusát sikerült meggyalázni. A színház 2019.szeptemberében,a Eszenyi - éra végén mutatta be a darabot, a rendező ifj. Vidnyánszky Attila volt. A felhasználó leírása alapján a darab alig hasonlított az eredeti műre, Gatsby (akit Wunderlich József alakított) egy tutyimutyi, nyálas idióta, akinek semmi köze a könyvbéli karakterhez.  Ezen kívül itt is megjelenik a fentebb említett, már - már kényszeres modernizálás (pl. az asszonyverő Nick Aidas - melegítőben feszít, de ide lehet sorolni akár a többször előforduló "Szia, uram"- köszönést is). Apropó "Sziauram": A felhasználó kritizálta az iszonyatosan kínos párbeszédeket, és a színészek énektudását is. Az előadás csúcspontja azonban mégis az "autóval a városba hajtás" - jelenet volt, amiben - a leírás szerint - prostituáltnak sminkelt nők játszották az autót. 

Ha valaki még ezek után is arra vetemedne, hogy megtekintse az előadást, az itt megnézheti annak előzetesét:

Szentivánéji álom (Weöres Sándor Színház):

Ismét Szentivánéji álom, ezúttal a Weöres Sándor Színház előadásában. A színház még 2012-ben mutatta be Shakespeare vígjátékát, azonban a covid - időszakban online ismét megtekinthetővé vált egy időre. A rendező ezúttal is Mohácsi János, apám és én pedig azóta is átkozzuk magunkat, amiért nem tartottuk be a fentebb említett fogadalmunkat, miszerint Mohácsi - darabra többet soha! Emlékszem, az első felvonást még valahogy végigszenvedtük, de a másodiknak a felétől már egyedül néztem, apukám ugyanis a felénél elaludt (nem azért, mert olyan unalmas lett volna az előadás, csak egyszerűen azt mondta, ennél még az alvás is jobb).  A látottakat nehéz szavakba önteni, mivel kb. azt sem értettem, mi történik. Egyetlenegy jelenet azonban így is megmaradt bennem, amiben Titánia (akit itt Vlahovics Edit alakított) párnává változtat egy palit, majd pedig hanyatt fekszik a színpad közepén, az őt körülálló statiszták pedig elkezdenek körbe - körbe járkálni körülötte, egy nagy pléddel a kezükben, miközben éneklik, hogy "tente baba, tente".  Nagyjából ezután a jelenet után hagytam el a szobát, és nem is mentem vissza, az előadás pedig végigment - úgy, hogy már senki sem nézte. 

Ahogy előbbi, úgy ez az előadás sincs már műsoron a színházban, ezúttal azonban előzetessel sem tudok szolgálni, ezért itt van néhány kép helyette: 

Átváltozások (Weöres Sándor Színház):

Harmadszor is Weöres Sándor Színház, ám ezúttal nem a megszokott formában. A színház 2009 óta miden év augusztusában megrendezi a Karneválszínházat ( kivéve 2020 és 21,a COVID - miatt),amelynek keretein belül vígjátékokat adnak elő. Így volt ez 2012-ben is, amikor Ovidius művét, pontosabban annak egy átdolgozását mutatták be. Az előadást az angol Andrew Heffler rendezte, és játszott benne többek között az akkor még a társulatot erősítő, illetve onnan nem sokkal ezután távozó Szabó Győző és az akkori igazgató, Jordán Tamás is. Az előadásról nehéz bármit is mondani, mivel annyira kontár munka volt az egész, hogy szerintem még a színészek is kínosan érezték magukat miatta. Az előadás csúcspontja az volt, amikor Szabó Győző felhívta telefonon Eszenyi Enikőt (aki eredetileg szerepelt volna a darabban, de végül csak nézőként tudott jelen lenni) ő pedig felállt a közönség soraiból egy Vas Népe - újságokból készült oroszlánjelmezben. Erre a részre szerencsére csak apukám elmondásából emlékszem, de az már jobban megmaradt bennem, amikor a taps végén Szabó felkiabált a nézőtérre, hogy: "Na megcsináljuk 10 perc alatt?", apukám pedig visszakiabált, hogy: "Ezt? Öt perc is elég lesz rá..."

Sajnos előzetest most sem találtam az előadáshoz, így ezúttal is csak fotókat tudok betenni:

Macskafogó - musical (Syma Csarnok):

Emlékszem, ezt az előadást még 2015-ben, születésnapi ajándékként néztük meg a szüleimmel. A fő probléma itt nem magával, az előadással volt, sokkal inkább az, hogy a Syma csarnok nem alkalmas az ilyen előadásokra. Mi nagyon távol ültünk a színpadtól, de szerencsére volt egy kivetítő, amin keresztül láthattuk, mi történik éppen. A nézőtér nem egy lelátóból állt, ahogy általában, hanem egymás mellett levő székekből. Ami az előadást illeti: A történet nem volt rossz, de sokban eltért az eredetitől. A szereposztás jó volt (bár Baronits Gábor nemkem nem annyira jött be Grabowsky szerepében), bár az engem nagyon zavart már akkor is, hogy csak a híresebb színészek neveit írták ki (így pl. Hujber Feri - Safranek, Oláh Ibolya - Miss Gatto, Nádas György - Lusta Dick, Székhelyi József - egérelnök, Patai Anna - Holly). 

Aki meg szeretné tekinteni az előadást, annak van egy jó hírem: ezúttal nem az előzetest, hanem a teljes előadást is meg lehet tekinteni.

Nektek melyik volt a legrosszabb előadás, amit valaha színpadon láttatok? Írjátok meg kommentben. 

(Elnézést kérek az esetleges helyesírási és hibákért, de ez életem első blogbejegyzése, és még nem sikerült teljesen kitapasztalnom, mit hogyan kell.:)